A befektetők az elmúlt egy év leggyorsabb ütemében szabadulnak a dollártól, ami azt jelzi, hogy egyre többen hisznek abban, hogy az amerikai jegybank befejezte agresszív kamatemeléseit, és a következő évben többszörös kamatvágásra készül. A dollár gyengülése a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is pozitív következményekkel járhat.
A többi nagy jegybankkal ellentétben a Bank of Japan még mindig fenntartja ultralaza monetáris politikáját, de lehet, hogy a jen védelme érdekében a jegybanknak fel kell adnia laza monetáris politikáját – véli a Deutsche Bank elemzője.
Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?
A görög papírokban, a japán jenben és az aranyban hisz most nagyon Zsiday Viktor, igaz, utóbbi kettő esetén még várja a jó pillanatot a beszálláshoz. A befektetési szakértő a Portfolio Investment Day rendezvényen beszélt arról is, mekkora esélyt lát egy recesszióra, mi volt a legutóbbi olyan piaci esemény, amin meglepődött, és elmondta a véleményét az inflációról és arról, mit tart most a portfóliójában.
Egyre komolyabb a forint mai erősödése, ahogy javult a nemzetközi hangulat a tegnapi Fed-döntés után. A forint egész héten 380 és 384 között ingadozott az euróval szemben, így a makroadaotk szempontjából rendkívül mozgalmas héten kifejezetten stabil volt a jegyzés. Ma elsősorban az amerikai jegybank tegnapi kamatdöntését emészthetik a devizakereskedők, és úgy néz ki, a jegybank tegnapi üzenete rövid távon nem a dollár mellett szól. Ez pedig jót tesz a forintnak is.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően mínusz 0,1 százalékon hagyta az irányadó kamatot a Bank of Japan pénteken, illetve a tízéves kötvényhozamot is nulla százalék körül maximálta be – írja a CNBC a döntés után.
Fumio Kishida japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy kormánya kész minden szükséges intézkedést meghozni a devizapiac túlzott volatilitásának kezelésére. Kishida a New York-i Gazdasági Klubban tartott beszédébe hangsúlyozta az árfolyamstabilitás fontosságát.
Hamarosan véget érhet a negatív kamatok kora Japánban, mivel az infláció közelíti a Bank of Japan 2 százalékos célját – mondta a hétvégén a jegybank elnöke. A hírre a jen meredek erősödésbe kezdett.
A töretlenül laza monetáris politikának és a rég nem látott béremelési hullámnak köszönhetően egyre több elemző bizakodik a japán tőzsdei vállalatok kilátásaival kapcsolatban - már csak az a kérdés, hogy a legfrissebb pozitív fejleményekre támaszkodva érdemes lehet-e most beszállni a japán tőzsdébe, vagy a mögöttünk álló bő hat hónap raliját látva már lekéshettük ezt a vonatot? Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e még keresnivalója az egyszeri befektetőnek ezen a piacon - tesszük mindezt úgy, hogy közelebbről megvizsgáljuk az általunk legígéretesebbnek ítélt három japán óriásvállalatot, amelyek részvényeivel az amerikai tőzsdéken is lehet kereskedni.
A nehézfegyverzetű orosz zsoldosok hirtelen visszavonulása Moszkvából enyhítette a feszültséget és csökkentette a Vlagyimir Putyin elnök hatalmát fenyegető veszélyt. Ez a fejlemény vegyes reakciókat váltott ki a befektetők és az elemzők körében, egyesek rövid távon pozitív hatást jósolnak a piacokra, ha Oroszország belső hatalmi harca gyorsan megoldódik. Mások azonban úgy vélik, hogy az orosz vezetés körüli bizonytalanság miatt a befektetők a biztonságos menedékek felé menekülhetnek, és óvatosak maradnak az elkövetkező napokban.
Az euró nemzetközi fizetésekben való felhasználása áprilisban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, miközben az amerikai dollár felhasználása nőtt – írja a Bloomberg a SWIFT adataira hivatkozva.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
A japán jen az év végére 120-as szintig erősödhet a dollárral szemben a jegybank politikájának megváltoztatása miatt – vélekedik a Nomura. Tavaly októberben még 150 felett volt a jegyzés.
A japán valuta gyengült az amerikai dollárral szemben, miután a Bank of Japan meglepte a piacokat azzal, hogy a decemberi lépés után ezúttal változatlanul hagyta a hozamgörbe toleranciasávját.
Jelentős erősödést mutat idén a japán fizetőeszköz, noha tavaly ősszel még 30 éves mélyponton volt. A jen kilengései kiválóan illusztrálják az amerikai monetáris politikával kapcsolatos várakozások változásának hatását.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
A japán jegybank (BoJ) váratlan döntésével kiszélesítette a 10 éves államkötvények célkamatsávját, ami jelentősen erősítette a jent, ugyanakkor a kötvényhozamok és a részvényárak zuhanását idézte elő.
A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.
A jen ma túllépte a dollárhoz viszonyított 150-es lélektani kulcsszintet, ilyenre utoljára harminc éve volt példa. A japán döntéshozók többször jelezték, hogy készek beavatkozni a túlzott devizapiaci volatilitás kezelésére.
A Japánban lévő atomerőművek újraindítása mellett állt ki a szigetország gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztere kedden, aláhúzva, hogy egy ilyen döntés enyhítené a gyengülő jen okozta károkat is.