A japán jen 160-ig gyengült az amerikai dollárral szemben a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben. A lélektani szint átvitele ismét felvetette a kérdést, hogy számíthatunk-e intervencióra a japán döntéshozók részéről, a szakértők szerint viszont egy ilyen lépés felesleges pazarlása lenne a nemzetközi tartalékoknak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárral, az MNB volt elnökével, hogy hogyan és főleg miért hagyta le fejlettségben Románia Magyarországot. A második részben pedig arról volt szó, hogy mit kezdhet Japán pénze, a jen gyengülésével, miközben a nemzeti bankjuk azzal van elfoglalva, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.
A globális pénzügyi feszültség enyhülése felerősítette a jenből finanszírozott carry trade-ek vonzerejét, növelve a japán valuta további leértékelődésének kockázatát, ami miatt a Bank of Japan végül beavatkozásra szánhatja el magát – írja a Bloomberg.
Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.
Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.
A dollár az év utolsó kereskedési napján enyhe emelkedést mutatott, de továbbra is gyengülésben zárja a 2023-as évet, ami két egymást követő év nyeresége után jelent visszaesést. A dollár csökkenése annak tulajdonítható, hogy a piac várakozásai szerint az amerikai jegybank már márciusban kamatcsökkentésbe kezdhet, ami a korábbi agresszív szigorítási ciklus végét jelzi. Az amerikai infláció lassulására utaló gazdasági adatok pedig egyre biztosabbak a befektetők a lazításban és már ezt el is kezdték árazni.
Egész héten gyengülés jellemezte a forint árfolyamát, melynek nyomán az euróval szembeni jegyzések a 378-as szintről a 383-as szint közelébe emelkedtek. Péntek délután, a legjobban várt külföldi makrogazdasági adat hozott nagyobb mozgásokat a devizapiacon, ám a forint érdekesen mozgott a délutáni órákban. Külföldről és belföldről ugyanis egymással ellentétes hatású hírek jöttek, amelyek megrángatták a kurzust.
A befektetők az elmúlt egy év leggyorsabb ütemében szabadulnak a dollártól, ami azt jelzi, hogy egyre többen hisznek abban, hogy az amerikai jegybank befejezte agresszív kamatemeléseit, és a következő évben többszörös kamatvágásra készül. A dollár gyengülése a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is pozitív következményekkel járhat.
A többi nagy jegybankkal ellentétben a Bank of Japan még mindig fenntartja ultralaza monetáris politikáját, de lehet, hogy a jen védelme érdekében a jegybanknak fel kell adnia laza monetáris politikáját – véli a Deutsche Bank elemzője.
Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?
A görög papírokban, a japán jenben és az aranyban hisz most nagyon Zsiday Viktor, igaz, utóbbi kettő esetén még várja a jó pillanatot a beszálláshoz. A befektetési szakértő a Portfolio Investment Day rendezvényen beszélt arról is, mekkora esélyt lát egy recesszióra, mi volt a legutóbbi olyan piaci esemény, amin meglepődött, és elmondta a véleményét az inflációról és arról, mit tart most a portfóliójában.
Egyre komolyabb a forint mai erősödése, ahogy javult a nemzetközi hangulat a tegnapi Fed-döntés után. A forint egész héten 380 és 384 között ingadozott az euróval szemben, így a makroadaotk szempontjából rendkívül mozgalmas héten kifejezetten stabil volt a jegyzés. Ma elsősorban az amerikai jegybank tegnapi kamatdöntését emészthetik a devizakereskedők, és úgy néz ki, a jegybank tegnapi üzenete rövid távon nem a dollár mellett szól. Ez pedig jót tesz a forintnak is.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően mínusz 0,1 százalékon hagyta az irányadó kamatot a Bank of Japan pénteken, illetve a tízéves kötvényhozamot is nulla százalék körül maximálta be – írja a CNBC a döntés után.
Fumio Kishida japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy kormánya kész minden szükséges intézkedést meghozni a devizapiac túlzott volatilitásának kezelésére. Kishida a New York-i Gazdasági Klubban tartott beszédébe hangsúlyozta az árfolyamstabilitás fontosságát.
Hamarosan véget érhet a negatív kamatok kora Japánban, mivel az infláció közelíti a Bank of Japan 2 százalékos célját – mondta a hétvégén a jegybank elnöke. A hírre a jen meredek erősödésbe kezdett.
A töretlenül laza monetáris politikának és a rég nem látott béremelési hullámnak köszönhetően egyre több elemző bizakodik a japán tőzsdei vállalatok kilátásaival kapcsolatban - már csak az a kérdés, hogy a legfrissebb pozitív fejleményekre támaszkodva érdemes lehet-e most beszállni a japán tőzsdébe, vagy a mögöttünk álló bő hat hónap raliját látva már lekéshettük ezt a vonatot? Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e még keresnivalója az egyszeri befektetőnek ezen a piacon - tesszük mindezt úgy, hogy közelebbről megvizsgáljuk az általunk legígéretesebbnek ítélt három japán óriásvállalatot, amelyek részvényeivel az amerikai tőzsdéken is lehet kereskedni.
A nehézfegyverzetű orosz zsoldosok hirtelen visszavonulása Moszkvából enyhítette a feszültséget és csökkentette a Vlagyimir Putyin elnök hatalmát fenyegető veszélyt. Ez a fejlemény vegyes reakciókat váltott ki a befektetők és az elemzők körében, egyesek rövid távon pozitív hatást jósolnak a piacokra, ha Oroszország belső hatalmi harca gyorsan megoldódik. Mások azonban úgy vélik, hogy az orosz vezetés körüli bizonytalanság miatt a befektetők a biztonságos menedékek felé menekülhetnek, és óvatosak maradnak az elkövetkező napokban.
Az euró nemzetközi fizetésekben való felhasználása áprilisban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, miközben az amerikai dollár felhasználása nőtt – írja a Bloomberg a SWIFT adataira hivatkozva.
Elmagyarázta a Belügyminisztérium a hátteret, a Közlönyben már kint a rendelet.
Hamarosan megszülethet a megállapodás.
Elmaradtak a cég megrendelései a várakozásoktól.
Az áprilisi fagyok jelentős károkat okoztak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
